|
ko
(= kokyuu -- kokjú). Légzés, belégzés.
Kobukan
Az aikidó elsô fellegvára.
Kodokan
Kano mester judo egyeteme.
kokoro
Szív; lélek; lelkesedés.
kokyuu -- kokjú
Légzés, lélegzés. Az aikidó részét képezi a "kokjúrjoku", azaz "légzéserô". Ez a lélegzés és a mozgás összhangba hozása. A lélegzés ellenôrzése elôsegítheti a nagyobb koncentrációt és a stressz kiküszöbölését. Sok hagyományos meditációs formában a lélegzést fokozott koncentráció vagy szellemi nyugalom fejlesztésére használják, ugyanígy az aikidóban is. Továbbá, a lélegzés ritmusa segíti a helyes idôzítést is. Az aikidóban számos gyakorlat "kokjúhó"-nak, vagy "légzésmód"-nak hívnak, melyek a kokjúrjoku fejlesztését segítik.
kokyuu hoo -- kokjú hó
Légzésmód.
kokyuu nage -- kokjú nage
A kokjún alapuló dobástechnika.
koohai -- kóhai
Valamilyen tevékenységet (munkát, sportot, stb.) késôbb kezdett, azaz alacsonyabb rangú/fiatalabb ember. Az aikidó esetében "fiatalabb/kezdôbb aikidóka."
kote
Alkar; vívókesztyû. (Nem "csukló"; az "tekubi".)
kotegaeshi
Alkarcsavar, alkarfordítás.
kotodama
"Mágikus szavak/szómágia". Különbözô hangok képzése egyfajta mitikus/transzállapot létrehozására. Az aikidó alapítóját nagymértékben foglalkoztatták a különféle sintó és újsintó misztikus gyakorlatok, és ezek közül néhányat saját aikidó technikáinak is részévé tett.
ku
"Üresség." A buddhizmus szerint a dolgok alapvetô tulajdonsága az egyéni, változatlan lényegek hiánya (üresség). A dolgok "lényegnélküliségének" felismerése vezet a szellemi "nem-kapcsolódás", a tudatos nyugalom (egykedvûség) gyakorlásához. Ezen üresség közvetlen felfogását (vagy megtapasztalását/belepillantást) nevezik megvilágosodásnak. Az aikidóban ez a tudatos nyitottság ideális állapotában nyilvánul meg, egy olyan állapotban, amelybôl azonnal és ösztönösen lehet reagálni a változó körülményekre. (->mokuszó)
kumijoo -- kumidzsó
Páros dzsógyakorlás.
kumitachi -- kumitacsi
Páros kardvívás-gyakorlás.
kuzushi -- kuzusi
A partner egyensúlyának megtörése. Az aikidóban nem lehet tökéletesen véghezvinni egy technikát anélkül, hogy az ellenfelet ki ne billentenénk az egyensúlyából. A helyes kuzusi eléréséhez sokkal inkább a helyezkedésre és idôzítésre, semmint a puszta fizikai erôre kell támaszkodni.
kyuu -- kjú
Írásjegytôl függôen sok jelentése van, az aikidóban szóba kerülôk: 1. Légzés, kilégzés. 2. "Osztály"; "fokozat"; a sodan alatti tanuló- (fehér öves) fokozatok.
ma ai (ma, aima)
Térköz; a küzdô felek (megfelelô) távolsága. (Érdekesség: a mai japán nyelvben a "manuke" bolondot, ügyefogyottat jelent, ám a szó eredetileg a kardvívásból származik: bolond -- ügyetlen -- ugyanis az, aki nem tudja tartani a megfelelô küzdôtávolságot.)
mae
Elöl; elülsô; elôre. Mae ukemi = esés/gurulás elôre.
masakatsu -- maszakacu
"Igazi/valódi gyôzelem" (->agatsu, ->kachihayabi).
men
Fejpáncél.
men'uchi -- men-ucsi
Vágás/ütés a fejre.
migi
Jobb(oldal), jobbra irányuló.
Misogi -- Miszogi
A "Megtisztulás Nagy Lehetôsége" (ti. az aikidó gyakorlásával).
mokusoo -- mokuszó
Meditáció. Budó-iskolákban a meditációra felszólító vezényszó.
mudansha -- mudansa
Szó szerint "nincs-fokozata-ember"; nem-feketeöves tanulók.
mushin -- musin
Szó szerint "nem-lélek", vagy "nincs-lélek". Egyfajta tudatos készenléti állapot, amelyet leginkább a kalandozó gondolatok hiánya jellemez. Olyan tudatállapot, amelyben az agy a fogalmak testetöltése nélkül cselekszik/reagál. Nem helyes a musint kizárólag spontán cselekvésnek tekinteni. Bár kétségkívül része a spontaneitás a musinnak, nem egyezik meg teljesen vele. Talán úgy lehetne fogalmazni, hogy a musin állapotában az ember képes gondolkozni és megkülönböztetéseket tenni anélkül, hogy a gondolatok irányítanák.
nagare
Folyás. Az aikidó gyakorlásának egyik célja, hogy a fizikai erôt ne fizikai erôvel próbáljuk meg ütköztetni. Sokkal inkább meg kell tanulni a fizikai erôvel együtt mozogni (folyni), és átírányítani azt akaratunknak megfelelôen.
nage
1. A technikát végrehajtó fél (akit támadnak). 2. Dobás.
nen
Figyelem, koncentráció.
nikyoo -- nikkjó
Második tanítás.
niningake
Küzdelem két ember ellen.
ninja -- nindzsa
Középkori japán kém/orgyilkos.
ninjutsu -- nindzsucu
Nindzsa-technikák: harci technikák éppúgy, mint a különféle felhasznált eszközök és módszerek.
o-negai shimasu -- o-negai simaszu
Szó szerint "Legyen szíves", udvarias, bármire használható japán kérô formula. Még udvariasabb változata az "o-negai itasimaszu". Gyakorlásra felkérésre használjuk.
o-negai itashimasu -- o-negai itsimaszu
->o-negai shimasu
obi
Öv.
omote
Felszín; homlokzat; elülsô rész.
Oo -- Ó
Nagy.
Oomoto-kyoo -- Ómoto-kjó
A "Nagy Eredet tana" vallása. A kiotói Deguchi Nao parasztasszony alapította 1895-ben, az Olvasnivalóban található róla egy elég jó cikk (sajnos a két forrás két különbözô dátumot jelöl meg alapítási idôpontnak).
Oo-Sensei -- Ó-Szenszei
Szó szerint "Nagy Mester", Ueshiba Morihei, az aikidó alapítója. Viszont ez egy nem egészen szabályos japán kifejezés, és csak az aikidó (és néhány másik ->koryu) berkein belül ismerik és használják, egy köznapi japán ember nem feltétlenül fogja érteni, hogy mirôl van szó. A japán aikidósok többsége nem is így, hanem inkább ->Kaiso-nak nevezik Ueshiba Senseit. Egyébként az Ó-Szenszei karakterei megegyeznek a Dai-Sensei-jel, ami szintén Nagy Mestert jelent (Takeda Szokaku gyakran nevezte magát így, Oo-Sensei kyoju dairi-jén is ez olvasható: Takeda Szokaku Dai-Sensei).
osae waza -- oszae vaza
Leszorításos technikák.
randori
Szó szerint "ran" (véletlen/összevissza) + "tori" (megfogás). A dzsijú vaza, a szabad gyakorlás szinonímája. Bár az aikidótechnikákat jellemzôen egy partnerrel gyakoroljuk, nem szabad elfelejteni, hogy az embert többen is megtámadhatják egyszerre. Az aikidó-testmozgások (tai szabaki) legtöbbje több támadó ellen való védekezés során is alkalmazható.
reigi
"Illem, etikett, helyes viselkedés." A helyes viselkedés minden pillanatban (különösen a dódzsóban való helyes viselkedés) legalább olyan fontos, mint a technikák gyakorlása. Az illemszabályok betartása jelzi az ember ôszinte szándékait, tanulnivágyását, illetve mások érdekeinek és jogainak felismerését és megtartását.
ryoo kata dori -- rjó kata dori
(Mind)két váll fogása.
ryoote dori -- rjóte dori
(Mind)két kéz fogása; kétkezes fogás.
sake -- szake
Japán rizsbor.
sankakutai -- szankakutai
Háromszögállás.
sankyoo -- szankjó
Harmadik tanítás.
sanningake
Küzdelem három ember ellen.
seiki -- szeiki
Szellemi energia.
seiza -- szeiza
Szó szerint "helyes ülés"; hagyományos formális japán ülô (térdelô) helyzet.
senpai -- szenpai
Valamilyen tevékenységet (munkát, sportot, stb.) korábban kezdett, azaz magasabb rangú/idôsebb ember. Az aikidó esetében "idôsebb/haladóbb aikidóka."
sensei -- szenszei
Tanár/oktató/orvos szokásos japán megszólítása. (Nem a foglalkozás neve!) Egy dódzsó vagy szervezet állandó tanárát illik a dódzsón kívül is szenszeinek szólítani.
seppuku -- szeppuku
"Hasfelmetszés"; rituális öngyilkosság. Harakiri, bár ez a szó így nem létezik a japánban, külföldiek csinálták, mint a Fudzsijamát ("hara o kiru", "hasat felvágni" van; a Fudzsijamát pedig japánul Fudzsi-szannak hívják).
setsuzoku -- szecuzoku
Kapcsolat, összekötés. Az aikidó technikák általában jóval hatékonyabbak, ha az ember összeköti a saját tömegközéppontját/centrumát (hara) a mozgás külsôbb részeivel, illetve összeköti saját tömegközéppontját az ellenfélével. Hasonlóan, a szecuzoku szót használják a technika folyamatosságának jellemzésére is. Pszichológiai értelemben a szecuzoku az ember és partnere közötti hatás-kölcsönhatás-kapcsolatot jelenti, azazhogy az aikidótechnikák sikeres végrehajtása rendkívül nagy mértékben függ a saját technikák és a partner technikáira való válaszok idôzítésén.
shidooin -- sidóin
"Vezetô"; "irányító"; "oktató"; edzô.
shihan -- sihan
"Oktató"; "mester", az aikidoban: "mester oktató", "oktatók oktatója".
shihoo nage -- sihó nage
Négy irányba dobás.
shihoo-giri -- sihó-giri
Négy irányba vágás.
shikaku -- sikaku
Szó szerint "holt szög". Olyan helyzet (relatíve a partnerhez képest), amelyben a partner számára nehéz a támadás (vagy annak folytatása), és ahonnan viszont könnyen irányítható az ô egyensúlya és mozgása. Az aikidó technikák elsô lépése gyakran a sikaku megvalósítása.
shiki -- siki
Bátorság.
shikkoo -- sikkó
Térden járás. A sikkó nagyon fontos a tömegközéppont (hara) tudatosságának fejlesztésére, továbbá erôsíti a csípôt és lábat. (Jó példa különben ez a szó arra, hogy miért kell komolyan venni a japán nyelv hosszú magánhangzóit. Szokásos slendrián átírással (bôvebb info a levelesládában!!!) ugyanis a "shikko" azt jelenti, hogy "pisi". És most tessék elképzelni, hogy az ember komoly arccal fejtegeti egy japánnak, hogy a "a shikko nagyon fontos a hara tudatosságának fejlesztésére...")
Shingon -- Singon
"Igaz szó"; az egyik (régi) buddhista szekta Japánban.
shinkenshoobu -- sinkensóbu
Szó szerint "Párbaj igazi kardokkal." Azt fejezi ki, hogy az aikidó-gyakorlás során az embernek úgy kell viselkednie, mintha -- bizonyos értelemben -- valódi kardokkal folyó élethalálharcról lenne szó. Különösen arra értendô, hogy az aikidó-gyakorlás közben az embernek kizárólag az aikidóra szabad gondolnia, mint ahogy egy vérre menô párbaj esetében is kizárólag a párbajra koncentrál.
shintai -- sintai
Elôre-hátra mozgás.
Shintoo -- sintó
"Az istenek útja"; animista (sokistenhitû) japán természetvallás. Elsôként ezen a néven a buddhizmus Japánba beérkezése után, az attól való megkülönböztetés érdekében említik. A történelem során viszonylag jól megfért más egyéb vallásokkal, bár az uralkodó osztály elsôsorban mindig is buddhista volt. A második világháború elôtt -- elég szerencsétlenül, a hazafias lelkület szítására -- államvallássá tették, de ezt 1945 után eltörölték. A mai átlagjapán nem különösebben vallásos, lelkében jól összeférnek a különbözô vallások ceremóniái: míg az esküvôk nagy része sintó (és manapság keresztény) szertartás szerint zajlik, a temetések általában buddhista szokás szerint.
shodan -- sodan
Elsô fekete öves, mesteri fokozat (szó szerint "kezdô dan").
shoomen -- sómen
Elülsô rész; homlokzat. A "men" ugyanaz a "men", mint a "fejpáncél", ezért a "fej elejét/tetejét" is jelenti.
shoomen uchi -- sómen ucsi
Egyenes ütés a fejre; fejbevágás.
shugyoo -- sugjó
Gyakorlás, vallási (esetleg aszkétikus) gyakorlat.
shuugyoo -- súgjó
1. munka kezdete 2. tanulás 3. munka befejezése
soto -- szoto
"Külsô", "kívül"; a támadó karjain kívül végrehajtott aikidó mozdulatok osztálya (->uchi).
suburi -- szuburi
Szó szerint kb. "üres vágás", azaz árnyékbokszolás: vágás/ütés szúrás/döfés gyakorlása ellenfél nélkül, karddal, fakarddal, naginatával vagy dzsóval.
suihei uchi -- szuihei ucsi
Vízszintes vágás.
sukashiwaza -- szukasivaza
Technikák, amelyek során nem engedjük, hogy a támadó megragadhasson bennünket, illetve hogy egyáltalán támadást kezdeményezhessen. Ideális esetben az ember elegendôen érzékeny arra, hogy a támadó (vagy leendô támadó) helyzetét és mozgását figyelemmel kísérve, semlegesítse a támadást, még mielôtt az végrehajtódhatna. Nem kevés fizikai és szellemi gyakorlást igényel ezen ideális állapot elérése.
suki -- szuki
Rés, nyitottság, amelyen keresztül valaki támadható, vagy ellene egy technika alkalmazható; vagy éppen egy pont, ahol egy technika megtörhetô. A szuki lehet fizikai vagy pszichológiai. A gyakorlás célja, hogy az ember érzékeny legyen a saját szukijaira, illetve hogy a másik mozgásában felfedezze azt. Ideális esetben egy aikidó mester már olyan magas szintre fejlôdött, hogy nincsen neki többé szukija.
sumi-kiri -- sumi-kiri
A test és lélek tisztasága.
sumoo -- szumó
Hagyományos japán birkózás.
suwari -- szuvari
Ülés; ülô ...
suwari waza -- szuvari vaza
Ülésben, illetve térdelésben végrehajtott technika.
tachi -- tacsi
Írásjegy(ek)tôl függôen: 1. Hosszú japán kard. 2. Állás, testtartás.
tachi waza -- tacsi vaza
Állástechnikák; technikák állásban/-ból.
tai no henka
A test(tartás) megváltoztatása (tai = test, testtartás; henka = megváltoztatás).
tai sabaki -- tai szabaki
A test mozgatása('nak technikája); aikidóban a test mozgatása körkörös, köríves mozdulatokkal, szabadon.
taijutsu -- taidzsucu
"Test-technika"; fegyvertelen gyakorlás.
taninsuugake -- taninszuugake
Több támadó ellen való gyakorlás, rendszerint fogások ellen.
tantoo -- tantó
Rövid kard, tôr.
tatami
Gyékényszônyeg, a japán lakások nagy részének még ma is része. Tatami borítja az edzôtermek padlóját is (külföldön sokszor matrac van helyette). Az igazi tatami egyébként sem nem különösebben vastag, sem nem különösebben puha.
te
Kéz.
tegatana
"Kéz-kard."
tekubi
Csukló.
tenchi nage-- tencsi nage
"Menny és föld" dobás.
tenkan
Elforduló mozgás, fôleg 180 fokos fordulat (->tai no tenkan).
tenshin -- tensin
Mozdulat, ahol a nage kitér 45 fokkal a támadás irányából (fôleg az uke nyitott oldala felé).
tori
A technikát végrehajtó fél (akit támadnak).
tori, összetételekben dori
Fogás, megfogás.
tsugi ashi -- cugi asi
Követô lépés.
tsuki -- cuki
Egyenes ütés.
uchi -- ucsi
"Belül/a belsô." Egy sor olyan technika, amelyben a nage a támadó karja(i) alá ("belsejébe") mozog. Más kínai írásjeggyel "ütést" jelent, mint pl. a sómen ucsiban.
uchideshi -- ucsidesi
A mesterrel együtt lakó tanítvány.
uke
A technikát "elszenvedô" fél (aki támad).
ukemi
Gurulás, esés; a sérülést elkerülô technika.
ura
Hátoldal; hátul.
ushiro -- usiro
Hátul; hátulsó; hátra irányuló. Usiro ukemi = hátraesés, hátragurulás.
waza -- vaza
Technika.
yame -- jame
"Fejezd be!"
yin és yang -- jin és jang
Negatív és pozitív, víz és tûz, nô és férfi, aktív és passzív, az ôselemek egymásra hatásának jelképe. Kínai kifejezés!!! A taoista kozmológia alapvetése: A Taóból létrejön a világ mint káosz, majd a káosz kettéoszlik jinre és jangra (a nôies és a férfias princípiumokra). E kettô egybekapcsolódásai nyomán létrejön az öt elem: a fém, fa, víz, tûz és a föld. A jin és a jang, valamint az öt elem együtt adják a hetes számot, s ha hozzájuk számítjuk az eget és a földet is, akkor eljutunk a jelenségek világát szimbolizáló kilences számhoz. Az így keletkezett sokszínû világ azonban - lévén minden jelenség a Tao megjelenési formája - megint csak egységet alkot. (Lie Ce I.[2.], Lao Ce 42.)
yoko -- joko
Oldal.
yokomen -- jokomen
A fej oldala, oldalsó arcél.
yonkyoo -- jonkjó
Negyedik tanítás.
yuudansha -- júdansa
Szó szerint "van-fokozata-ember"; bármilyen fokozatú feketeöves, mester.
yuuki -- júki
Bátorság.
zanshin -- zansin
Szó szerint "megmaradt lélek". Egy aikidó technika végrehajtása után is kiegyensúlyozott, támadásra kész állapotban kell maradnunk. A zansin tehát egy technika "tudatos figyelemmel való végigkísérését", valamint e figyelem megôrzését jelenti, hogy az esetleg további támadásokra is helyesen tudjunk reagálni.
zazen
Zen-meditáció(s ülés). Zazennek általában a lótuszülésben meditálást hívják, de nincsen különösebb jelentôsége az ülésnek; aki nem bírja, nyugodtan ülhet törökülésben vagy szeizában.
Zen
Buddhista vallási irányzat; a kínai csan-buddhizmus (ugyanaz az írásjegy) Japánba bekerülve, némiképpen átalakulva, a mai napig fentmaradt. (Kínában lényegében eltûnt.)
zoori -- zóri
Szandál, saru, papucs. A japán épületekben a lakáson belül nem hordanak cipôt, hanem papucsot húznak; a szobákban pedig a papucsot is leveszik
agatsu -- agacu
"Ön-gyôzelem." Az Alapító szerint a helyes (igazi) gyôzelem (masakatsu) a magunk fölött kivívott gyôzelem (agatsu). Az Alapító egyik mondása: Masakatsu agatsu - "Önmagunk legyôzése az igazi gyôzelem."
ai
A kínai írásjegytôl függôen kétféle jelentése van: 1. együtt(esség); egymás; 2. szerelem, szeretet. Az aikidoban a harmónia, és egyesülés értelemben használjuk.
ai hanmi
Kölcsönös álló helyzet, ahol az ukénak és a nagénak ugyanaz a lába van elöl.
ai nuke
"Kölcsönös megszökés"; olyan összecsapás kimenetele, ahol mindkét fél elkerüli a sérülést. Ez megfelel az aikidó egyik alapelvének, mivel a konfliktus megoldódik bármelyik fél sérülése nélkül.
ai uchi -- ai ucsi
"Kölcsönös támadás" (együttes találat vívásban). A japán kardvívásban a védekezésnél sokkal nagyobb fontosságúnak tekintik a támadást. A gyakorlókat arra nevelik, hogy ha összecsapnak valakivel, legalább egy ai ucsi-t elérjenek. (Ami a modern kendóban érvénytelen találatnak is számít, tehát baja nem lehet belôle az embernek.) Régen persze ez leginkább azt jelentette, hogy mindkét ellenfél súlyosan sérült: de úgy gondolták, hogy ha azt az egyetlen célt tartják szem elôtt, hogy az ellenfelet legyôzzék még az életük árán is, akkor ez elôsegíti a gyôzelmet. Ez a céltudatosság figyelhetô meg az ikkjó aikidó-technikában, ahol belépnek a támadó körzetébe, hogy megvalósítsák a technikát.
aiki
"Egyesülô ki"; azaz az aikidókák megkísérlik összhangba hozni ki-jüket partnerükével és a környezettel.
aikidooka -- aikidóka
Aikidós, aikidó-gyakorló, aikidó-tanuló.
aikijutsu -- aikidzsucu
A ki-n alapuló ôsi harcmûvészet (->Daitó-iskola).
aikikai
Aiki-szövetség.
aite
Ellenfél, partner, "a másik", társ, stb..
ashi -- asi
Szó szerint "láb"; a különbözô budó-irányzatokban általában lépést, mozgást (a láb mozgását) jelenti.
ashi sabaki -- asi szabaki
Lábmunka. Az aikidóban megfelelô lábmunka teszi könyeddé a mozgást, és biztosítja a stabil egyensúlyt.
atemi
"Ütés a testre." Védekezô ütés a partner ki-jének semlegesítésére vagy kibillentésére, a technika végrehajtása érdekében. Az aikidoban nem okozhat sérülést!
ayumi -- ajumi
Lépés, járás, járásmód.
bokken
Fakard. Sok technikát a tradícionális japán kardvívásból vezetett le az Alapító, ezért a fegyveres és pusztakezes technikák között fennálló rokonság segíti kikristályosítani a finom mozdulatokat. Igen magas szinten mûvelve az aikidót, teljesen mindegy, hogy fegyverrel, vagy pusztakézzel hajtják végre a technikát.
bokutoo -- bokutó
->bokken. Mind a bokutó, mind a bokken szavak azt jelentik, hogy "fakard", csak más írásjegy szolgál a "kard" leírására.
bu
Harci szellem.
budoo -- budó
"A harc útja"; harcmûvészet; küzdôsport és a hozzá társuló szellemiség gyakorlása a test és lélek fejlesztése céljából.
budooka -- budóka
Budót gyakorló, tanuló egyén.
bugei
Harci mûvészet; a hadviselés mûvészete.
chokusen -- csokuszen
Egyenes (vonalú). Pl: chokusen no irimi = egyenes (közvetlen) belépés.
chuudan -- csúdan
Középsô rész. A test középsô része. Csúdan no kamae = középsô tartás.
chuushin -- csúsin
Középpont. Aikidóban fôleg a mozgás vagy egyensúly középpontja.
Daitoo ryuu -- Daitó rjú
Az aikijutsu hagyományos iskolája, módszertana.
dan
Feketeöves (mester-) fokozat. Az IAF aikidóban a legmagasabb fokozat, amit el lehet érni, 9 dan. Van néhány aikidóka, akinek 10 danja van. Ezeket még az Alapító adományozta, ezért nem lehet visszavonni (->kyuu).
doo -- dó
Út. Az "út" szóra többféle kínai írásjegy is van, de csak ezt -- a kínai "tao" írásjegyet -- használják átvitt értelemben is (különféle, fejlôdéssel/életúttal/stb. kapcsolatos értelemben). Budó-iskolákban elsôsorban a ->budó szó helyett, annak rövidítéseként használják.
doojoo -- dódzsó
Lévén a két írásjegy az "út" (dó) és a "hely" (dzsó), különféle nemesebbnél nemesebb magyarázatokat lehet olvasni ("az út keresésének helye" és hasonló ökörségek); a valóságban az "undódzsó" (tornaterem) szó rövidítése.
doojoo-choo -- dódzsó-csó
Dódzsó-vezetô. A Hombu-dódzsóban jelenleg Ueshiba Moriteru (az Alapító unokája) a dódzsó-csó.
doomo arigatoo gozaimashita -- dómo arigató gozaimasita
"Köszönöm szépen" japánul. Minden edzés végén illik meghajolni és megköszöni az edzést az edzônek és azoknak akikkel edztünk.
doshu -- dosu
A legmagasabb hivatalos rang az IAF aikidóban, jelenleg Ueshiba Moriteru (az Alapító unokája) viseli (harmadikként) ezt a címet. A második Doshu Ueshiba Kisshomaru Sensei (1921-1999), Moriteru apja, az Alapító fia volt. (Szó szerint "üres kéz", átvitt értelemben "rang/hely nélküli".)
Fudoo myoo-oo -- Fudó mjó-ó
Acala, az öt buddhista védôistenség egyike, aki az egyik kezében kardot (megsemmisíteni a buddhizmus ellenségeit), a másikban kötelet (megmenteni az érzô lényeket a káprázat szakadékából, vagy más buddhista pokol-állapotokból) hordoz. A bölcsesség (kard) és könyörület (kötél) kétszeres buddhista eszményképét testesíti meg.
fudoo no shisei -- fudó no siszei
Mozdulatlan testhelyzet (nem merev, de nem billenthetô ki a gyakorlója).
fudoo shin -- fudó sin
"Mozdulatlan elme." A szellemi nyugalom vagy rendíthetetlenség állapota. Az elme ebben az állapotban nyugodt és megzavarhatatlan (képletesen "mozdulatlan"). A fudó sin fejlesztéséhez olyan elmét kell fejleszteni, amely a körülmények változásaihoz alkalmazkodik az etikai alapelvek kompromisszuma nélkül.
fukushidooin -- fukusidóin
"Segéd-vezetô, segéd-irányító", tkp. segédedzô.
funakogi
Evezés (gyakorlat).
furi kaburi
Kardemelô mozdulat. Megtalálható az ikkjó, irimi nage és siho nage technikákban.
gaeshi -- gaesi
Megfordítás, megcsavarás (a "kaeszu" igébôl zöngésült alak).
gedan
Alsó rész. A test alsó (övtôl lefelé esô) része. Gedan no kamae = alsó tartás.
genki
Életerô, egészség, energia.
gi
Ruha. Budó-iskolákban a dógi ill. keikogi (edzôruha) szó rövidítése. A dzsúdó és a karate-gi is elfogadott a legtöbb dódzsóban, csak fehér pamut legyen (fekete szatén gi hímzett sárkánnyal nem ajánlott).
gokyoo -- gokjó
Ötödik tanítás.
gyaku -- gjaku
Ellentétes, ellenkezô (oldal).
gyaku hanmi -- gjaku hanmi
Ellentétes álló helyzet; az ukénak és a nagénak az ellentétes lába van elôl.
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
